Az Olasz Köztársaság Kormánya és a Magyar Népköztársaság Kormánya között 1965. szeptember 21-én, Budapesten aláírt tudományos és műszaki együttműködési egyezménynek megfelelően a magyar−olasz tudományos és műszaki együttműködési Vegyes Bizottság 2000. szeptember 18. és 21. között Budapesten tartotta XV. ülését, hogy megvitassa a 2000–2003-as időszakra a tudományos és műszaki együttműködés tevékenységeinek tervezetét és megfogalmazza a Végrehajtási Jegyzőkönyvet.
A korábbi változathoz képest az új Végrehajtási Jegyzőkönyv jelentősen megnövelte az együttműködési projektek számát, a korábbi 30-cal szemben 50-ről van szó. Különösképpen kiemeli továbbá Olaszország és Magyarország valamint a regionális rendeltetésű, többoldalú intézmények közötti együttműködés igényét, hiszen együttes erővel többet érhetünk el. Ezen túl, a projektek számára hozzáférhetőek az Európai Uniós programok által kínált alapok, valamint számíthatnak a trieszti Tudományos Központ projektjeinek számának növekedésére is.
Jelenleg a tudományos és műszaki együttműködés kibontakoztatása a Tudományos és műszaki együttműködési jegyzőkönyv keretein belül történik. A jegyzőkönyv a legfőbb tervszerű útmutató az olasz és magyar egyetemek, kutatási cégek valamint vállalkozások közötti kapcsolatokhoz és azok irányításához. A jegyzőkönyv keretein belül elfogadott projektekben szereplő kutatási tevékenységek valóban kiindulópontot jelentettek a budapesti Olasz Nagykövetség által finanszírozott nagy lélegzetű kutatási kezdeményezésekhez, s így fontos iránymutatóként szolgáltak a lehetőségek feltárásához és az együttes erővel elérhető nagyobb eredmények elismeréséhez.
Az évek során ez az immár szilárd alapokon nyugvó együttműködés néhány ágazatban (melyek az Európai Unió V. Keretprogramján belül finanszírozhatóak) olyan gyümölcsöző, hogy túllépi mind a nemzeti határokat, mind a kétoldalú kapcsolatokat, s Kelet-Közép-Európa tágasabb térségeit is érintik az EU országaival közös kérdésekben.
· Mezőgazdaság és élelmiszeripari technológiák: az együttműködési projektek főleg vidékfejlesztési és fenntartható mezőgazdasági modellekkel, mezőgazdasági gépesítéssel, talajvédelemmel, agrárgazdasággal, borászattal, növényi betegségekkel és vírustannal foglalkoztak.
· Biotechnológia: ebben az ágazatban az együttműködés leginkább a mezőgazdasági feldolgozóipart, az orvosi és egészségügyi, a gyógyszerészeti és a környezeti ágazatokat érinti. Számos olasz intézmény dolgozik közösen a főbb magyar intézményekkel.
· Orvostudomány és egészségügy: a közös kutatási projektek mindkét ország főbb intézményeit érintik. Különösképp támogatott a technológia fejlesztésében, valamint az egészségügyi és környezeti megelőzésben bevezetett innovációk megosztása.
· Műszaki innováció és a technológiák megosztása: a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységeiért létrejött Észak-Kelet Olaszország, Szlovénia és Magyarország közötti interregionális együttműködési terv regionális jellegű kezdeményezéseket támogatott. Az nagy értéket képviselő alkalmazott technológiák közép-keleti régió felé történő közvetítésének hajtóereje a „trieszti rendszer”: a Technológiai Park, új „Spin-Off” rendszerek, az Üzleti Innovációs Központ (Business Innovation Centre), a multidiszciplináris részecskegyorsító fénylaboratórium Elettra Sincrotone, illetve az ENSZ Ipari Fejlesztési Szervezetének (UNIDO) és az olasz Külügyminisztériumnak a nemzetközi intézményei a Nemzetközi Tudományos és Csúcstechnológiai Központtal (ICS). A közös vállalkozásoknak kedvező olaszországi befektetői területek az alábbiak: a mezőgazdasági feldolgozóiparban alkalmazott technológiák az alapanyagoktól az feldolgozásig, bio-orvoslási technológiák valamint az orvostudományban alkalmazott biotechnológiák.
· Energia és környezetvédelem: Magyarország számára kulcsfontosságú ágazatok, mivel Magyarország 1997-ben aláírta a Kyotói Egyezményt s rövid időn belül alkalmazkodnia kell az előírásokhoz mind az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátását, mind pedig a hatékony energiafelhasználást tekintve.
· A kulturális javakat szolgáló technológiák: ezeken a területeken a két ország tudományos és műszaki együttműködését a szilárd kulturális kapcsolatok támogatják.
2003-ban az olasz és magyar hatóságok pályázatot írtak ki a magyar és olasz kutatók 2004–2007-es periódusra tervezett, a tudományos és műszaki kutatás serkentésére irányuló közös kutatási projektjeinek bemutatására. Az alábbi kutatási területekről van szó:
· orvostudomány és egészségügy
· információs és távközlési technológiák
· élelmezésipari és biotechnológiák
· földművelés és fenntartható fejlődés
· környezetvédelem és energia
· új anyagok
· a kulturális javakat szolgáló technológiák (elsősorban megőrzés, ápolás)
A projekteket először országos szinten értékelték, majd pedig a két ország közös bizottsága vizsgálta meg őket, így választották ki, hogy melyeket fogják finanszírozni. Egyenlő értékelés esetén döntő pozitívumként értékelték vállalkozások illetve iparágak kutatóinak projektbeli részvételét.
Az olasz fél részéről a Végrehajtási Program (Programma Esecutivo, PE) érvényességi ideje alatt lehetséges volt – a rendelkezésre álló pénforrások keretein belül – másodlagos támogatást igényelni a rendkívüli jelentőségű kétoldali projektek támogatásán keresztül, feltéve, ha a projekt illeszkedett a Végrehajtási Programba.
A Programba bekerüléshez a kiemelkedő projektet előre jelezni kellett, az elbírálást a két ország hivatalai végezték.
A projektek minden évének végén az olasz felelősnek jelentést kellett küldenie a munka előrehaladtáról, ennek hiányában a következő évben nem kaptak támogatást.
· A Magyar Köztársaság és az Olasz Köztársaság kormányainak tudományos és műszaki együttműködési keretegyezményét 1965-ben írták alá. A második világháború vége óta ez az első ilyen jellegű egyezmény, melyet Magyarország egy nyugat-európai országgal kötött.
· A Magyarország és Olaszország közötti tudományos és műszaki együttműködés 2004–2007-es Végrehajtási Jegyzőkönyve: ezt a legutóbbi végrehajtási jegyzőkönyvet 2003 novemberében írták alá Rómában. A két ország kutatói mobilitásának érdekében támogatást hirdetett meg az alábbi kutatási területeken:
· orvostudomány és egészségügy
· információs és távközlési technológiák
· élelmezésipari és biotechnológiák
· földművelés és fenntartható fejlődés
· környezetvédelem és energia
· új anyagok
· a kulturális javakat szolgáló technológiák.
· Az olasz Nemzeti Kutatási Tanács (CNR) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) több évtizedes egyezménye: együttműködési területek: atomfizikai kutatások a KFKI kutatóintézetében, radioizotópok az IKU kutatóintézetében.
· Egyetemközi együttműködési egyezmény a bolognai Alma Mater Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) között. Az egyezmény célja képzési kurzusok biztosítása magyar tudósok részére a több tanszék közti együttműködést biztosító biotechnológiai központban, valamint építészeti képzés a bolognai Területtervezési Tanszék és a BME Építészeti Karának közreműködésével.
· Egyetemközi együttműködési egyezmény a Veronai Egyetem Jogi Kara és a Szegedi Tudományegyetem között: az 1222-es Aranybulla publikálása a magyar nemzet születésének milleniumi ünnepsorozata alkalmából.
· Ötéves tudományos és didaktikai együttműködési egyezmény a Veronai Egyetem Orvostudományi Kara és a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centruma között.
· Együttműködési egyezmény a római La Sapienzia Tudományegyetem Gépészeti és Repüléstani Tanszéke és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) között.
· Együttműködési egyezmény a Nápolyi Egyetem és az MTA Régészeti Intézete illetve a szolnoki Damjanich Múzeum között. Együttműködési terület: olasz régészeti, antropológiai és néprajzi kutatások Magyarországon.
· Együttműködési egyezmény a Nápolyi Egyetem Geológiai Intézete és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) között. Együttműködési terület: összehasonlító geodinamikai kutatások a Pannon- és a Tirrén-medence között.
· Együttműködési egyezmény a Torinói Műszaki Egyetem Informatikai Kara és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) között. Együttműködési terület: távközlés, információs és kommunikációs technológiák.
· Együttműködési egyezmény a Milánói Műszaki Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) között. Együttműködési területek: építészet, közlekedésmérnöki és gépészmérnöki ágazatok. Európai uniós kutatói pályázati ösztöndíjak elérhetőek Kelet-Közép-Európa számára is.
· Együttműködési egyezmény a Modenai-Reggio Emiliai Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) között. Együttműködési területek: intenzív képzési kurzusok különféle mérnöki ágazatokból; élelmiszerkémia és mezőgazdasági feldolgozóipari technológiák; kerámiai anyagok kiállítása, a Modena-Reggio Emilia-i körzet vállalkozói szponzorálásával, a Magyar Kereskedelmi Kamara és az Olasz Kereskedelmi Kamara szervezésében; textilipari és textilkémiai képzések (polimertervezés és textiltechnológiák). A BME Közlekedési Karának és Gépészmérnöki Karának szakértői részt vesznek a modenai laboratóriumokban gépjárművek modellezésében és szimulációjában. Socrates/Erasmus együttműködési programok a műszaki személyzet mobilitására és cserekapcsolatokra.
· Együttműködési egyezmény a Genovai Műszaki Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) között.
· Hungarian Academy of Science (Research Institute for Technical Physics and Material Science; Institute of Enzymology – Biological Research Center; Central Food Research Institute; Institute of Chemistry – Mass Spectrometry Laboratory; Geodetic and Geophysical Research Institute).
· Technical University of Budapest (Department of Fluid Mechanics; Department of Telecommunications; Department of Electromagnetic Theory; Dept. of Horticulture and Food Technology).
· University of Agricultural Science of Gödöllő (Hungarian Institute of Agricultural Engineering; Public Utility Society of Quality Testing; Dept. of Biotechnology and Molecular Genetics).
· Semmelweiss University of Medicine – Budapest (Dept. of Medical Chemistry, Molecular Biology and Pathobiochemistry; Dept. of Psychiatry and Psycotherapy; 1st Instit. of Pathology and Experimental Cancer Research; Dept. of Physiology).
· Eötvös Loránd University – Budapest (Dpt. of Applied and Environmental Geology; Dpt. of Paleontology).
· Jannus Pannonius University – Pécs (Department of Inorganic Chemistry; Department of Experimental Physics).
· József Attila University – Szeged (Dept. of Inorganic and Analytical Chemistry).
· Albert Szent-Györgyi University of Medicine – Szeged (Department of Internal Medicine).
· Debrecen University of Agriculture (Department of Genetic; Agricultural College for Modern Business).
· University of Agriculture and Food Industry – Budapest (Dept. of Soil Science and Water Management).
· Pannon University – Keszthely (Department for Potato research).
· Kossuth Lajos University – Debrecen (Dept. of Inorganic and Analytical Chemistry; Institute of Mathematics and Informatics).
· Hungarian Natural History Museum (Geological and palaeontological Department).
· Ministry of Agriculture (Plant Health and soil Conservation Station – Plant Health Dpt.).
· Bay Zoltán Foundation for Applied Research (Institute for Biotechnology).
· Chemical and Biotecnological R&D Centre – Budapest.
· National Institute of Haematology and Immunology – Budapest (Dept. of Immunotherapy and BTM Unit; Dept. of Molecular Genetics).
· National Research Institute for Radiobiology and Radiohygiene – Budapest (Dept. of Molecular Radiobiology).
· Università di Reggio Calabria (Dipartim. di Informatica, Matematica, Elettronica e Trasporti).
· Università di Siena (Scuola di Medicina - Istituto di Patologia Generale).
· Università di Perugina (Istituto di Estimo e Contabilita’).
· Università di Bologna (Dipartim. di Chimica ‘G. Ciamician; corso di Laurea in Scienze Ambientali – Ravenna; C.I.R.B. Centro Interdipartimentale di Ricerche Biotecnologiche).
· Università di Milano (Ist. di Scienze Medico Chirurgiche San Donato).
· Università di Roma ‘La Sapienza’ (Dipartimento di Scienze della Terra, Dipartimento di Chimica, Dipartimento di Meccanica e Aeronautica).
· Università di Roma Tor Vergata (Dipartimento di Scienze e Tecnologie Fisiche ed Energetiche).
· Università di Sassari (Dipartimento di Chimica).
· Università di Brescia (Dipartim. di Chimica e Fisica per l’Ingegneria e per i Materiali).
· Università di Torino (Dipartimento di Informatica).
· Università di Padova (Dipartimento di Biologia).
· Università di Palermo (Istituto di Geodesia e Geofisica).
· Università di Napoli (Dipartim. di Scienze della Terra).
· Università di Parma (Istituto di Scienze Biochimiche).
· Università dell’Aquila (Dipartim. di Biologia di Base ed Applicata, Dipartimento di Fisica).
· Università della Basilicata – Potenza (Dipart. di Biologia, Difesa e Biotechnologie Agroforestali).
· Istit. Nazion. Per la Ricerca sul Cancro – Genova (Istit. Scientif. per lo Studio e la Cura dei Tumori).
· ISPAVE di Roma - Istit. Sperimentale per la Patologia Vegetale-
· Istit. Nazion. per la Neurologia ‘C. Besta’ – Milano (Ist. di Ricovero e Cura a Carattere Scientifico di Diritto Pubblico; Dipartim. di Neuro-oncologia e Terapia Genica).
· I.C.M.P.E. di Milano - Centro Internaz. di Medicina Mentale.
· CONAMA di Roma - Consorzio Internaz. per la Meccanizzazione Agricola.
· Consiglio Nazionale delle Ricerche – CNR (Geomare Sud di Napoli; Area della Ricerca di Napoli; Servizio Internaz. di Spettrometria di Massa; Ist. Fisiologia clinica di Pisa).
Azienda Ospedale San Martino – Genova (Dipartimento di Ematologia ed Autotrapianto).
A budapesti olasz tudományos attasé számos többoldalú európai program elindítását segítette elő Olaszország és Magyarország partneri kapcsolatán keresztül, az Európai Unió 6. Keretprogramjában szereplő támogatások megpályázásával, különösképpen a biotechnológia, a megújuló energiaforrások, légköri technológiák területén. A hídépítő munka tudományos (egytemek, MTA) valamint kormányzati intézmények, technológiai tapaszalatcserével és innovációkkal foglalkozó ügynökségek bevonásával valósul meg.
A közös programokban részt vevő olasz és magyar intézmények fenti listáiból is kitűnik, hogy a budapesti olasz kulturális attasé hivatala rendszeresen ápolja a szoros kapcsolatokat a főbb olaszországi cégekkel, felsőoktatási intézményekkel, tudományos intézetekkel és a vállalkozói világgal.
Ezen a területen az Olasz Nagykövetség széles körű együttműködési programokat kezdeményezett magyar kormányszervekkel és vállalkozói intézményekkel a különféle termelési ágazatokban működő közép- és kisvállalkozások támogatására.
Az elindított kezdeményezések különösképpen kiemelték az információtechnológia gyors fejlődését, melyben Magyarország elérte, helyenként túl is szárnyalta a többi uniós tagállamot.
· Intelligens kártyák és háttérrendszerek (Smart cards and Backround Systems; az eEurope és eEurope+ programok feladatai)
Ennek a találkozónak a témája az alkalmazott csúcstechnológiának egyik szelete volt, a különféle elektronikai és informatikai szakterületekkel foglalkozó projektek vezetőihez, vállalkozásokhoz valamint az Európai Unió tudományos kutatói közösségéhez szólt.
Az esemény az Olasz Nagykövetség szervezésével és anyagi támogatásával jöhetett létre, MeH Informatikai Kormánybiztos, az oktatási miniszter, a Neumann János Társaság Intelligens Kártya Fóruma és a milánói La Bicocca és CNR-ITB egyetemek közreműködésével.
Az EU valamint a közép-keleti szakértők konferenciái középpontjában a többfunkciós intelligens kártyák hétköznapi és adminisztratív alkalmazása állt, valamint azon programok meghatározása, melyek segíthetik a Közép-Kelet európai országok nagyobb bevonását az európai fejlesztő-kutató munkába.
b) Kombinatorikus kémia és kombinatorikus technológiák alkalmazásai és irányzatai (Trends and Applications of Combinatorial Chemistry and Combinatorial Technologies, Budapest)
A kombinatorikus módszerek jelenleg az új anyagok létrehozásában és felfedezésében a legfejlettebbek közé tartoznak. Például az új gyógyszerek, kozmetikumok, élelmiszer-adalékanyagok, növényvédőszerek főbb hatóanyagainak, új polimerek és katalizátorok gyártásának, valamint az agráripar fejlesztését szolgálják. Forradalmasítják a hagyományos kémiai tervező és analizáló módszereket, az új anyagokkal jelentős időt és a gyártás során.
A kombinatorikus kémia és technológiák területén találkoznak a fejlett informatikai rendszerek valamint az analitikai kémia, erősítik a kapcsolatokat az egyetemi kutatások és az ipar között, így új közép- és kisvállalkozások indulhatnak, illetve növekedhetnek az olyan stratégiai fontosságú iparágakban, mint az új anyagok és a gyógyszergyártás.
12 ország tudósai és szakértői vettek részt és adtak elő a kombinatorikai módszerekről szóló továbbképző kurzusokon. Jelen volt az MTA elnöke, az OM műszaki-fejlesztési felelős államtitkárja, az ELTE illetve a SOTE dékánjai, német befektető cégek (Bayer, Chemical Computing Group, NAD, AG), magyar cégek (Richter Gedeon, Chinion Rt., Com Genex, InFarmatik), amerikaiak (Polymer Laboratories), hollandok (Avantium Technologies BV) stb. A workshopot a kelet-közép-európai országok számára szerveztük, s a munka során felmerült a lehetőség az ICS-UNIDO részéről, hogy az Olasz Nagykövetség támogatásával, a magyar hatóságok közreműködésével Budapesten posztdoktori képzést indítsanak a közép-keleti intézményekből érkező fiatalok vállalkozásainak beindítását elősegítendő, és hogy megkönnyítsék az ismeretek, módszerek és technológiák cseréjét.
A nemzetközi nanotechnológiai konferencia elsősorban a szektor jelenlegi helyzetére összpontosított, kiemelve azon akadályokat, melyek ma még a nanotechnológia ipari alkalmazását akadályozzák. A konferencia az Európai Bizottság, a DG Ricerca e Tecnologie Industriali (Kutatás és Ipari Technológiák), és a BIC-Sviluppo Italia Friuli Venezia Giulia támogatásával valósult meg.
Bemutatásra került az olaszországi helyzet, közzé tették a Nanotec IT (Centro Italiano per le Nanotecnologie – Olasz Nanotechnológiai Központ) által indítványozott adatgyűjtés eredményeit.
A tudományos attasé irodáján keresztül az Olasz Nagykövetség koordinálta a kelet-közép-európai tudósok és intézmények részvételét, bátorította őket s rendelkezésükre bocsátotta a eszközöket, hogy az Unióba lépés előtt álló többi országra is kiterjeszthessék a részvételt. Ennek érdekében kapcsolathálót építettek ki a kutatói és vállalkozói szektorban működő olasz cégek és a nanotechnológia területén dolgozó olyan kutató-fejlesztő magyar partnerek és tudományos intézmények között, melyek már fejlett nanotechnológiát alkalmaznak. A nemzetközi együttműködés révén uniós alapokhoz juthattak.
A 2003 decemberében, Triesztben szervezett fórum kibővítésének eredménye, hogy elkezdett kiépülni egy hi-tech folyosó azon államok felé, melyek most kezdenek Európa felé tekinteni, köszönhetően az olyan kutatói központoknak, mint a Science Park, az Elettra Sincrotrone, az INFM-TASC, illetve a képzési központok már meglévő intézményei.
Az a javaslat is felmerült az Olasz Követség felé, hogy nanotechnológiai fórumot szervezzenek Magyarországon is, egyrészt megerősítve a trieszti rendszer szerepét, másrészt, hogy kiterjeszthessék az Európai Bizottság VI. Keretprogramjában javasolt nanotechnológiai programokat a csatlakozás előtt álló országokra is.
Az olasz Külügyminisztérium és a budapesti Olasz Nagykövetség támogatásával létrejött kétoldalú együttműködési projektek keretén belül sikeres kísérleteket végzett a lézertechnológia területén az olaszországi L’Aquilai Egyetem LNGS-INFN-hez kötődő fizika tanszéke a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem kísérleti fizika tanszékével, az ENEA és a moszkvai MISDC kutatóinak közreműködésével.
Európában először sikerült XUV spektrumban működő, rendkívül fejlett technológiát alkalmazó, hordozható lézerberendezést létrehozni. A röntgen-lézerek fejlesztése rendkívüli jelentőségű több tudományág számára, mind tudományos, mind technológiai szempontból. A biológiában például az „asztali“, azaz könnyen kezelhető és egyben sokoldalú készülékek rendkívüli távlatokat nyitnak meg a nanobiológiában, a sejtek és mikroorgazinmusok röntgenmikroszkópos vizsgálataiban, mikrostruktúrák holografikus leképezésének fejlődésében, anélkül, hogy nagy nemzetközi részecskegyorsító laboratóriumokat vennének igénybe, a kutatások a saját egyetemi laboratóriumokon belül végezhetőek.
A röntgen-lézerekre ezeken túl ígéretes lehetőségek várnak az anyagtanban (anyagok rövid hullámhosszú optikai állandóinak vizsgálata) és a kémiában. Az ezekben az ágazatokban végzett kutatások mind nemzetközi tudományos folyóiratokban, mind szakértői nemzetközi konferenciákon, széles körben elismerést arattak.
A tudományos attasé hivatalának közreműködésével az Olasz Nagykövetség támogatja a jelenleg is zajló együttműködést az MTA KFKI és a különleges anyagok vizsgálatában alkalmazott neutrontechnológiák olasz szakértői között. Az ipari anyagok és össztevők vizsgálatában a visszamaradó feszültségek neutronnyalábokkal történő mérésére elhajláson alapuló innovatív módszereket alkalmaztak mind a tervezési mind a karbantartási fázisokban, magas minőségi előírásoknak megfelelő elemző-ellenőrző rendszerekkel.
A KFKI budapesti kutatóreaktora az egyik legnagyobb teljesítményű a kategóriájában (10MW a hőteljesítménye), három intézet végez rajta kutatásokat: a KFKI (Központi Fizikai Kutatóintézet), az SZFKI (Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet) és az IKI (Izotópkutató Intézet).
E három elismert intézet évtizedek óta indít kétoldalú együttműködési programokat, mind az Olasz Külügyminisztériummal, mind más más intézmények keretprogramjaival (CNR, INFN, egyetemek).
A fenti három intézmény közösen a KMÜFA (Központi Műszaki Fejlesztési Alap) támogatásával megalapította a BNC-t (Budapest Neutron Centre), mely nemrég intenzív együttműködésbe kezdett olasz befektetőkkel a speciális illetve nagy működési megbízhatóságot igénylő anyagok vizsgálatára, mint pl. a gázturbinák anyaga, melyek szélsőséges hőmérsékletű környezetben működnek, vagy az Olaszországban kifejlesztett, versenyautókban használt speciális ötvözetek.
A konferencián bemutatták a spektroszkópiában használható új technológiákat, a legfejlettebb mérési és elemzési módszereket, kiemelték a Raman spektroszkópia termelési felhasználási lehetőségeit (ezt az elemzőtechnikát korábban elsősorban az alapkutatásokban használták).
Az Olasz Nagykövetség részt vett az eseményen, elősegítette a Bolognai Egyetem Biokémiai Tanszékének, a Modenai és Reggio Emiliai Egyetem Kémia Tanszékének, a bolognai I.S.O.F. Intézet (CNR) illetve a Bolognai Egyetem Archeológiai Tanszékének olasz kutatóinak részvételét.
Az olasz kutatók kísérleti eredményei elsősorban azt mutatták meg, hogyan használhatóak a Raman-módszerek a termelési és a magas innovációs tartalmú alkalmazási szektorokban: például antik műtárgyak nem pusztító, kíméletes pigmentvizsgálatát végezték Raman spektroszkópiával.
Az Olasz Nagykövetség finanszírozásával és támogatásával, az Olasz Borászati Akadémia részvételével (Accademia Italiana della Vite e del Vino) jött létre ez a fontos tudományos-műszaki esemény, melynek során mezőgazdasági gépesítésben – különösképpen pedig a borászatban – használható új gépeket és berendezéseket mutattak be. Az esemény kettős célt szolgált: egyrészt hogy megerősítsék a szektor olasz befektetőinek már addig is jelentős magyarországi jelenlétét, másrészt hogy intézményes visszhangot adjanak az akadémiai illetve minisztériumi szinten zajló számos kétoldalú együttműködési projekteknek.
Bemutatták ezen gyorsan fejlődő szektorban dolgozó országos gyártók tevékenységét, kiemelték az olasz mezőgazdasági gépesítés magas színvonalát. A mezőgazdasági gépesítés mindkét ország gazdaságának húzó ágazata: Olaszország Európa legfontosabb gyártója 3000 céggel, világszinten pedig a teljes termelés 28%-ával második az USA után. Olaszország Magyarországon is jelen van az ágazatban, elsősorban a borászatban, a gyümölcskertészetben, illetve említhetőek még öntöző- és földművelési élelmezési rendszerek.
Az Olasz Nagykövetség korábban is több kezdeményezést indított a mezőgazdaság illetve a mezőgazdasági ipar (ezen belül is főleg a borászat) fejlesztésére, az integrált és fenntartható fejlesztésre (a hagyományos földművelési rendszerek és a föld értékesítésére törekvő kezdeményezések összevonása a borturizmus és a hagyományos termékek segítségével), valamint együttműködési megállapodást kötöttek borakadémiák között. Ezen kezdeményezéseknek is köszönhető, hogy az utóbbi években jelentősen több magyar szakértő vesz részt a milánói SIMEI (Nemzetközi Borászati Gépészeti Szalon), a veronai Vinitaly és a bolognai EIMA (Nemzetközi Mezőgazdasági Gép Expo) munkájában.
A magyar szőlőtermesztők számára rendkívül fontos témákról esett szó, mint például a termesztőrendszerek és a gépesített szüretelő- illetve automatikus öntözőberendezések összevonása. Azon túl, hogy képet adtak a fejlett borgazdasággal rendelkező országok jelenlegi helyzetéről, kiemelték, hogy Olaszország, kutatóközpontjaival, s a kis- és középvállalkozásokkal szorosan együttműködő akadémiai intézményi kutatásaival immár az ágazat élvonalába tartozik, mind az innováció, mind a piacbővítés szempontjából.
Az akkori földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Dr. Németh Imre előadásában kiemelte az EU-csatlakozás előtt álló Magyarország mezőgazdasági problémáit, kitért mind a finanszírozásra, mind az EU termelési minőségi előírásaihoz való felzárkózásra. Ezen túl kiemelte még Olaszország hozzájárulását, mely évtizedek óta dolgozik az intézményekkel a mezőgazdaság gépesítésén.
A római ENAMA (Országos Mezőgazdasági Gépek Vállalat) segítségével végezték el egy rendkívül kényes feladatot, a mezőgazdasági gépek hitelesítését, mely a magyar mezőgazdaság egyik fő kérdése volt, főként az ország közeli EU-csatlakozása és az uniós normákhoz való felzárkózás miatt.
Ugyanekkor jelentették be a nemzetközi normák illetve közös megállapodások teljesítésére az ENTAM (European Network for testing of Agricultural Machines) megalapítását, az ENAMA koordinációjával, hogy kölcsönösen elismerjék a mezőgazdasági gépek és felszerelések teljesítmény-, biztonsági- és környezetvédelmi tesztjeit.
A találkozó egy részében Olaszországból érkező vállalkozók tartottak előadásokat, akik azért jöttek, hogy kereskedelmi tevékenységek indításában érdekelt szakértőknek mutassák be az általuk alkalmazott ágazatvezető technológiákat. Néhány ilyen cég már megkezdte magyarországi működését, nagy piaci érdeklődés mellett mind a mezőgazdasági gépek, mind a borászat terén.
2003 decemberében tartották Sopronban a Hungarian Wine Marketing negyedik találkozóját, mely egy fontos kereskedelmi esemény. A találkozóhoz borkiállítás és -vásár is tartozik, melyet minden évben megszerveznek, hogy szőlőtermesztők, bortermelők, nemzetközi borforgalmazók és borgasztronómiai termékek forgalmazói illetve képviseleteik találkozhassanak.
A korábbi években az eseményt hagyományosan a közép-európai kereskedelmi kapcsolatok élénkítésére szervezték, egymás mellé téve az országos és nemzeti marketingmodelleket, illetve hogy bemutassák az év folyamán a hirdetés és forgalmazás területén elért sikereket.
2003-ban a szervezők, tekintettel az olasz vállalkozók egyre jelentősebb magyarországi jelenlétére a borművelés és borászati technológiák területén, speciális részt szántak Olaszországnak, s olyan szakértőket hívtak meg, akik olyan témákról adtak elő, mint a bormarketing fejlesztésére irányuló országos programok, új irányzatok és sikerek az olaszországi borpiacon, vagy a borturizmus kilátásai Olaszországban.
A szervezők kérésére az Olasz Nagykövetség megszervezte a „Following up the success of the Italian Wine” előadássorozatot, melyen főleg a borturizmus népszerűsítésének, a bormarketingnek, az ipari menedzsmentnek, illetve a termékdizájn olasz szakértői tartottak előadásokat. A magyar szakértők elismeréssel nyilatkoztak arról, hogy egyedül Olaszország kötött „szoros borbaráti és borművelői barátságot” a két ország szőlő- és borakadémiája között.
A kelet-közép-európai országok nagy potenciális befektetők az olasz kis- és középvállalkozások által gyártott, a bor termelésére, tárolására és értékesítésére tervezett technológiák számára. Olaszország nemcsak hogy az egyik legnagyobb bortermelő a világon, de a borászati gépek egyik legnagyobb gyártója és exportőre is.
Magyar borászok széles közönsége előtt tartották az „új technológiák és módszerek a borgyártásban és bortárolásban” című előadás-sorozatot olasz szakértők, kutatók és vállalkozók közreműködésével.
Az Olasz Nagykövetség által szervezett, meghirdetett és finanszírozott eseményen nagy számban vettek részt elismert magyar intézmények, mint az országos szőlőtermesztők és bortermelők érdekvédelmi szervezete, az országos borakadémia, az egri Vinum Agriense Borrend, valamint olyan jelentős magyarországi vállalkozók, mint Zwack Péter a Zwack Unicum Rt.-től, Gál Tibor a GIA Kft.-től (Gál-Incisa-Alpina), és Bacsó András a Bodegas Oremus Kft.-től a Tokai Borkonzorcium képviseletében. Olasz részről képviseltette magát a Firenzei Egyetem, az Udinei Egyetem, a Veronai Egyetem, az asti Kísérleti Borászati Intézet (Istituto Sperimentale per l’Enologia), az Országos Borászati Gépellátó Szövetkezet (ANFORMAPE), valamint jelentős számban vállalkozók (Della Toffola Group, Intec S.r.l., Gibertini S.r.l., Siprem S.r.l., Esseco S.p.A., Tea S.r.l., Chema Italia S.r.l., Gimar Tecno S.r.l., Velo S.p.A., Garolla S.r.l., Enologica Vason S.r.l., stb.).
Olaszország korábbi nagykövete, Verderame nagykövet úr, Kósa Ferenc mezőgazdasági és vidékfejlesztési államtitkár úr, valamint Constantin Serghi, a Moldovai Köztársaság mezőgazdasági és ipari miniszter-helyettese jelenlétében fektették le az elkövetkezendő évekre az interregionális jellegű programok alapjait, hogy bevonják az olasz kis- és középvállalkozások számára vonzó célpontot jelentő kelet-közép-európai országokat, s megszilárdítsák ezen országokban a borászati gépek és technológiák és módszerek terén elért vezető szerepet.
A konferencia elnöke Dr. Kállay Miklós a Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a magyar Borakadémia elnöke, az Olasz Nagykövetség tudományos attaséja és Kálmán Sándor, a kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola igazgatója volt. A konferencián részt vettek a SIPREM International, az INTEC és a SAVE Impianti olasz borászati szakértői, akik magas tudományos színvonalú előadásaikon túl, bemutatták cégeik termékeit és szerződéseket kötöttek a régió borászaival csúcstechnológiai berendezések szállítására.
Az eseményen elismerően szóltak arról, hogy az Olasz Nagykövetség által a borászat területén indított számos kezdeményezésből az évek folyamán milyen fontos eredmények születtek, mint pl. nagyszámú magyar borász látogatása olasz vállalatoknál, részvétel a milánói SIMEI (Nemzetközi Borászati Gépészeti Szalon) munkájában, egyre intenzívebb részvétel a veronai Vinitaly munkájában, illetve olasz bortechnológia fokozódó magyarországi jelenléte, ezzel is hozzájárulva a magyar termékek értékének elismeréséhez az Unión belül.
Az Olasz Nagykövetség hirdette meg és támogatta ezt a gazdasági-tudományos találkozót azzal a céllal, hogy előmozdítsák a jellegzetes termékek felfedezését és értékének elismerését célzó turizmust. Az ágazatban dolgozók találkozója folyamán megfogalmazódott a professzionális borturizmusi operátori képzés szükségessége, ez is egy újabb gyakorlati közreműködés alapját jelentheti Olaszország és Kelet-Közép-Európa között.
A találkozó a fenntartható fejlődés átfogóbb politikai kezdeményezéseinek sorába illeszkedett. Megmutatta, hogy Olaszországnak vezető szerepe van a jellegzetes termékekhez kapcsolódó illetve a borturizmus elősegítésében, mind iránymutatóként, mind szervezőként, mind pedig a környezeti, táji, művészi-építészeti örökség értékének elismerésében.
A kezdeményezés, melyhez csatlakozott a magyar Földművelésügyi Minisztérium, a helyi hatóságok, valamint a veszprémi és pécsi egyetem turisztikai tanszékeinek képviselői, elsősorban a turisztikai szakemberek, borászok támogatását és bátorítását tűzte ki célul, a turizmus jobb megszervezése érdekében, mely mindkét ország számára
kulcsfontosságú ágazat: mind Olaszország mind Magyarország fontos bortermelő ország, mindkettő ősi konyhaművészeti és -kulturális hagyományokkal rendelkezik.
Olasz részről előadást tartottak a Borturizmus Mozgalom alapító tagjai, valamint Valle d’Aosta, Trentino és Emilia Romagna tartományok képviselői, bemutatták a borturizmus népszerűsítését szolgáló eszközök és a kialakított borutak értékének felismerésében szerzett tapasztalataikat. A borutak Olaszországban másfél milliárd eurós forgalmat bonyolítanak, és egy több mint 50 000 termelő agrárcégből álló hálózatot tartanak fenn.
A konferencia az Olasz Nagykövetség, a magyar bortermelők országos érdekvédelmi szervezete, a Földművelésügyi Minisztérium, és a magyar borakadémia támogatásával valósulhatott meg. Előadást tartottak az ágazat legfontosabb olaszországi szakértői, akik szoros kapcsolatot kötöttek a magyar féllel, helyi oktatási intézményekkel és hatóságokkal. Főleg a bortermelés uniós jogi szabályozásával foglalkoztak, azon belül is többszörözéssel illetve a kártevőmentesítéssel, az eredetiség jelzésének fontosságával, ismertető anyagok terjesztésével, valamint a bortermelői ágazat társasági formáival.
A kezdeményezés a fenntartható fejlődés előmozdítását tűzte ki célul, tipikusan regionális, határokon átlépő jelleget ölt, s olyan – elsősorban agrárjellegű – vidékeket érint, melyek nezehen haszonsíthatóak illetve értékesíthetőek az európai előírásoknak megfelelően. Megjegyezzük az Oktatási Minisztérium, a Bay Zoltan Foundation for Applied Research, az UNIDO-ICS (trieszti Nemzetközi Tudományos és Csúcstechnológiai Központ) és a Perugiai Egyetem részvételét. Ezen túl, Közép- és Kelet-Európa 11 országából érkeztek előadók, és sikerült lefektetni egy intenzívebb nemzetközi együttműködés alapjait az integrált és fenntartható vidékfejlesztési ágazat projektjeinek megvalósítására.
Az ebben az ágazatban elindított kezdeményezésekkel az Olasz Nagykövetség arra szeretett volna rámutatni, hogy az integrált és fenntartható fejlesztési programok, különösképpen a földművelésben, nemcsak fontos részévé váltak az EU tudományos politikájának, hanem az egyes kelet-közép-európai országokon belül is, mivel tudatában vannak, hogy nagy területeket más módon kell majd hasznosítani, mivel azok például éghajlati okokból nem vehetik fel a versenyt a nyugati országok hagyományos intenzív termelésével.
Ezért aztán kétoldalú („Strategies for Biodiversity Conservation and Sustainable Exploitation of MAPs in Friuli-Venezia-Giulia and Balaton Region”) és többoldalú, regionális programokat indítottak („Biodiversity Conservation for Sustainable Industrial Exploitation of MAPs in Central and South-East of Europe”), melyeket egy olyan workshop követett, melyen Kelet-Közép-Európa minden országa képviseltette magát. A programhoz hozzájárult még a trieszti ICS-UNIDO, a budapesti Research Institute for Medicinal Plants, valamint más országok szakértői (Olaszország, Magyarország, Ausztria, Németország, Belgium, India, Kína, Nigéria, Panama). Kiemelték a gyógynövények illetve az új kinyerési módszerek, valamint az élettér változatosságának megőrzését lehetővé tevő gyűjtési módszerek iránti megnövekedett érdeklődést. Közép- és Dél-Európa gazdag gyógynövényekben és fűszernövényekben, így fontos központja a gyógynövények és fűszernövények előállításának és kereskedelmének, s így helyük van a fenntartható fejlődést szem előtt tartó integrált tervekben.
Környezetvédelem
Ezt a konferenciát kétévente rendezik felváltva hol Olaszországban, hol Magyarországon, s ez az egyik legfontosabb a két ország Kormányközi tudományos és műszaki együttműködési egyezményének eseményei között. Köszönhetően állandóságának, ez a tudományos fórum 1983-as római elindítása óta számos új tudományos együttműködés kezdetét jelenti mind Olaszország és Magyarország között, mind az EU finanszírozásával megvalósuló többoldalú projektek formájában.
Az olasz Központi Egészségügyi Intézet (Istituto Superiore di Sanità) és az ELTE szervezésében, az Olasz Nagykövetség támogatásával megvalósuló X. konferencia témája a bioszférában jelenlévő fémek nyomainak felkutatása volt, mely az emberi vagy természetes eredetű mérgező fémek mintavételére és elemzésére alkalmas modern eszközök és módszerek alkalmazásával valósulhat meg.
Nemcsak magyar, hanem több kelet-közép-európai (Szlovákia, Csehország, Szlovénia) és nyugati ország (Németország, Svájc, Kanada, Argentína) tudósai és kutatói is részt vettek a konferencián, így az valóban nemzetközi jelleget öltött, ugyanakkor az EU-belépés előtt álló országok technológiai és vállalkozói potenciáljára koncentrálhatott. A holland Pergamon Press-Elsevier kiadó, tekintettel a rendezvény témáinak fontosságára és az előadások minőségére, ingyenesen jelenteti meg a Microchemical Journal folyóirat különszámát, melyben kizárólag e konferencia előadásait gyűjtik össze.
Az ICS-UNIDO (Nemzetközi Tudományos és Csúcstechnológiai Központ) az Olasz Nagykövetséggel közösen találkozót szervezett különböző országok szakértői között (Olaszország: Trieszti Egyetem; India: Panjabi Egyetem, Gyógyszerészeti Intézet; Németország: Hamburgi Egyetem; Magyarország: Gyógynövénykutató Intézet; Szlovénia: Lubljanai Egyetem; Szerbia-Montenegró: Gyógynövénykutató Intézet és a Mihailo Pupin Institute), hogy elindítsák a „Harmonization of Strategies for Biodiversity Conservation and Reginal Sustainable Development” programot, melynek célja a kelet-közép-európai országok élőhelyi változatosságának megőrzése. Ha elfogadják a 30 hónapos programtervet, az EU VI. Keretprogramja és a CEI (Central European Initiative) összesen 2 000 000 $-os támogatásával valósulhat meg. kelet-közép-európai vállalkozások és intézmények hálózatának kialakításával működne, s fő célja egy olyan környezetvédelmi politika normatív és technológiai szempontjainak megfogalmazása lenne, mely a biológiai erőforrások fenntartható felhasználására épül. A téma rendkívül fontos az Unióban is, különösen, hogy olyan új ökoszisztémák lesznek és lettek az Unió részei, melyeket eddig a helyi politika nem egészen az EU Környezetvédelmi Bizottság előírásainak megfelelően kezelt. Ezen intézmények a fenti célokon túl olyan technológiák kifejleszésével is foglalkozni fognak, melyeknek a célja a vadon növő gyógy- és fűszernövények felhasználásának tehermentesítése lesz.
Az Olasz Nagykövetség régebb óta indított programokat az élőhelyek különbözőségének megőrzésére, különösképpen tekintettel a vadon növő gyógynövények felhasználásának gyors növekedésére (12–15% évente): a gyógynövényprogram bekerült az 1999-es magyar-olasz kormányközi megállapodásba, valamint támogatást nyert a „Trade and Production of Herbal Medicines and Natural Health Products” kiadvány megjelentetése.
Ennek a képzési programnak a témája a környezeti kockázatok kezelése volt, a Bolognai Egyetem és a BME szervezésében, az Olasz Nagykövetség támogatásával, és az UE Keretprogramjának finanszírozásával jött létre. A kurzus fő célja, hogy lehetőséget adjon a környezeti kockázatok kezelésén dolgozó fiatal kutatóknak, hogy tájékozódjanak az aktuális legfőbb környezetszennyezési kockázati tényezőkről. Az előadásokat az ágazat legfontosabb szakértői tartották, akik Németországból, Olaszországból, Svájcból, Dániából, Finnországból és Franciaországból érkeztek. A szennyezés-mentesítési gyakorlatokat a magyar-szlovák határon található Gyöngyösoroszi bányájában végezték.
A budapesti Olasz Nagykövetség számára a magyar-olasz együttműködések legfontosabb területei a környezetszennyezés problémáinak megoldása és a racionális energiafelhasználás, ugyanezek hangsúlyosak az Európai Bizottság előírásaiban is a kelet-közép-európai országok felzárkóztatásával kapcsolatban.
Budapesten tartották az Olasz Nagykövetség támogatásával és a Science for Peace programon keresztül a NATO szervezésében a „Biological Degradation of Hydrocarbons in Contaminated Soils” képzési programot, melyen főleg a BME és a Bolognai Egyetem Mérnöki Karának (ipari biokémia és környezeti biotechnológia) tanárai tartottak előadásokat elsősorban a korábban katonai használatú területek kőolajszármazékkal szennyezett talajának megtisztításáról.
Rendkívül ígéretes (gyógyszerészeti szempontból is) az ún. cyclodestrinek és származékaiknak a felhasználása, ugyanis képesek növényvédő szerek, szénhidrogének, robbanóanyagok mérgező molekuláit magukba zárni, szintén fontos lehet még az aerob kemoorganotróf baktériumok felhasználása, mivel képesek semlegesíteni a veszélyes poliklór-bifenileket (PCB).
A kapcsolatok az előadókkal tovább erősítették az kéto