A kutatás- és fejlesztéspolitika Magyarországon
A 2004-es European Trend Chart „Annual innovation policy report” ezt írja Magyarországról:
"Magyarország rendelkezik mindazon fontosabb összetevőkkel, melyek egy elvileg sikeres innovációs rendszerhez szükségesek: magas színvonalú felsőoktatási rendszer; nemzetközi hírű kutatóegységek (az egyetemeken és a Tudományos Akadémia kutatóintézeteiben), egyre nagyobb számú kutatórészleg multinacionális ipari csoportoknál, melyek ebből kifolyólag nemzetközi hálózatba illeszkednek. Megtalálhatóak azok a kormányzati szintű alkotóelemek is, melyek részt vesznek a kutatás- és fejlesztéspolitikában, valamint jelentős számú szakmai egyesülés, működő tőkepiac, nemzetközi szintű infrastruktúra, a magántulajdonon alapuló piacgazdaság követelményeivel összeillő értékek és normák, kreatív személyek és így tovább. Mindennek ellenére az innovációs teljesítmény messze van attól, amit kielégítőnek nevezhetnénk.
Az „Annual innovation policy report” ezen végkövetkeztetéséből kiindulva jobban meg lehet érteni az elkövetkező évek célkitűzéseit, kihívásait, amelyek (még ha a gazdaság és a magyar Kutatási és Innovációs rendszer hatalmas változásokon is esett át az 1990-es évek elejétől) 2004-től kezdődően jellemzik a kormányzati szervek által foganatosított intézkedéseket.
Itt az alábbiakban felsoroljuk néhány alapvető mozzanatát ennek a folyamatos fejlődésnek egy tudásalapú gazdaság irányába, egy olyan versenyalapú gazdaság felé, amely képes alkalmazkodni az új kihívásokhoz, és képes tudást létrehozni, valamint felhasználni a megtermelt tudást. Más szóval a fejlődést egy olyan gazdaság irányába, amelyet fokozott kockázatvállalási készség jellemez, és innovációt termel azáltal, hogy új vállalkozásokat hoz létre, új befektetéseket és új szolgáltatásokat, versenyképes folyamatokat és termékeket hív létre.
Ha tehát röviden akarnánk leírni Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (KFI) rendszerét és az ehhez kapcsolódó politikát, nem tekinthetünk el a következő tényezőktől:
1) A kutatás rendszerének irányítása Magyarországon
2) Legújabb dokumentumok a kutatásról, innovációról, versenyképességről és stratégiai szektorokról
1. A kutatás rendszerének irányítása Magyarországon
Részletesen elemezve a felépítését, 5 kulcsfontosságú összetevőt azonosíthatunk:
1) Politikai intézmények (Kormány, Parlament, Régiók)
2) Közigazgatási jellegű tényezők (a leginkább érintett minisztériumok mint például az Oktatási és Kulturális Minisztérium – OKM, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GKM, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium FVM, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium - OTM, a Nemzeti Kutatási és Technológiai hivatal NKTH).
3) A köztes szervezetek (Tudományos Akadémia – MTA, Bay Zoltán Alapítvány, Magyar Szabadalmi Hivatal - MSZH, Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda – KPI, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – NFÜ, a Regionális Fejlesztési Ügynökségek, Innovációs Relay Központok)
4) A kutatás főszereplői (MTA Intézetek, MTA kapcsolódó intézetek és Egyetemek). Az alapítványok és társaságok kutatóegységei, magán kutatóműhelyek, nemzetközi kutatóintézmények)
5) a privát szféra összes szervezeti formájában (nagy vállalatok, kis- és középvállalatok, nemzetközi vállalatok, kamarák és különféle egyesületek)
Ami az egyes alkotóelemeket illeti, a politikai összetevő meghatározó része a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK), amely kialakítja a kutatás és innováció stratégiai céljait és alapelveit. Egyben összehangolja a kormányzati intézkedéseket is a KFI terén. A TTPK munkája a Science Technology and Competitive Advisory Committee (TTVTT) felől érkező inputokon alapul, amely 11 komoly szakképzettséggel rendelkező, akadémiai és ipari világból érkező tagból áll.
Ami az irányítás „közigazgatási összetevőjét” illeti, az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak alapvető szerepe van az oktatás- és tudománypolitika gyakorlatba való átültetésében és kialakításában. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium – GKM a felelős az új innovációs stratégiáért; ennek a magyar társadalom versenyképességének javítására kell irányulnia (pl. olyan intézkedésekkel, amelyek elősegítik a külföldi befektetéseket és a kis- és középvállalkozásokat úgy, hogy ez utóbbiak be tudjanak a kutatásba fektetni). Egy másik példát az Informatikai és Hírközlési Minisztérium nyújt, mely a Kommunikációs és Információs technológiák terén felügyeli és kezeli a különféle kezdeményezéseket és támogatási rendszereket, valamint azokat a lépéseket, amelyek egy Információn alapuló társadalom megteremtéséhez szükségesek.
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnak (NKTH) az a feladata, hogy kidolgozza a Kutatással és Innovációval kapcsolatos kormányzati stratégiát, kezelje a KFI előmozdításához kapcsolódó kezdeményezéseket, képviseli a Kormányzatot a nemzetközi és/vagy kormányközi szervezeteken belül Technológiai és Tudományos téren, összehangolja a Research and Technology Innovation Fund tevékenységeit, és felügyeli az Ügynökséget a Kutatáshoz és a Kutatás eredményeinek kihasználásához (KPI) kapcsolódó pénzügyi kérdések irányításában.
Végül a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KTIT), mely strategic decision making body-ként jár el a Research and Technology Innovation Fund alapjainak felhasználása során.
Az irányítás köztes alkotóelemei
A magyar kutatási rendszer újraszervezése során két külön szervezeti egységet alkottak meg: az Alapokat és az Ügynökségeket.
Az Alapok
A 2003-as XC törvény meghatározta a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap létrehozását, ami intézkedik a kutatási tevékenységek finanszírozásához egy biztosabb mechanizmus kialakításáról. Az Alap elősegíti a vállalkozások versenyképességét és innovációját, mozgatórugója pedig a „kereslet”. Ezt az alapot 50%-ban a Magyarországon bejegyzett vállalkozások járulékaiból finanszírozzák, a maradék 50%-ot pedig az állam adja. A kis- és mikro vállalkozásoknak nem kell az Alap finanszírozására szolgáló innovációs járulékot fizetniük. Az alap forrásait e-calls-okon keresztül kell felhasználni és legalább 25%-a regionális szintű fejlesztésekre fordítandó.
Az Országos Tudományos Kutatási Alapot (OTKA) a Magyar Tudományos Akadémia irányítja és az alapkutatásokhoz nyújt anyagi támogatást.
Végül a Nemzeti Fejlesztési Programban az ISPA és az EU által allokált alapok (melyeket azonos mértékben integráltak a nemzeti alapok is), melyek mióta Magyarország belépett az EU-ba, kulcsfontosságú szerepet töltöttek be.
Az Ügynökségek
A kutatási alapokat kezelő Ügynökség és a kutatási eredmények kiaknázása, avagy a KPI szorosan összefügg az NKTH-val. Ezt az ügynökséget azért hozták létre, hogy legyen egy olyan szervezet, amelyik képes Magyarországon előmozdítani a fejlesztés rendszerét, és képes arra, hogy a kormányzati programokat megvalósítsa. A KPI ügynökség átülteti a gyakorlatba a tudományos, technológiai és fejlesztési elsőbbségeket az Európai Unió strukturális alapjait valamint kormányzati társfinanszírozást is felhasználva, és felel a nemzeti szinten való call kezeléséért, a calls for proposal-okért, melyeket a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszíroz. Ezen kívül a KPI ügynökség elősegíti a magán és közszféra közti partneri kapcsolatok fejlődését, valamint gondoskodik a kiegészítő szolgáltatásokról a tudomány és a technológia előmozdítói számára. Jelenleg ennek az ügynökségnek a különleges funkcióit az NKTH vette át. Végül pedig 2006-ban megalapították a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ). Ez az Ügynökség irányítja az operatív programok megvalósításáért felelős szerveket.
A Regionális Fejlesztési Ügynökséget azért hozták létre, hogy regionális szinten elősegítsék a megújulást, és hogy kifejlesszék a regionális innovációs rendszert. Ezek az Ügynökségek kiegészítik a Regionális Fejlesztési Tanácsokat és az Innovation Relay Center hálózatot, melyek az EU alapjaiból jöttek létre.
Nemrégiben létrehozták a Regionális Egyetemi Tudásközpontokat, melyek meghatározó szerepre tesznek szert az egyetemek és az ipar közti regionális szintű együttműködés terén. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni azt, amit az NKTH elnökhelyettese, Dr. Lippényi Tivadar írt egy nemrég megjelent tanulmányban (http://www.nkth.gov.hu/main.php?folderID=808&articleID=5740&ctag=articlelist&iid=1), mely a következő címet viseli: “Regional Dimensions of Innovation Policy-lessons learned from a new EU Member Country”.
Ebben a következőt olvashatjuk: "Magyarország egy kisméretű, centralizált ország: a főváros a legfőbb hub a gazdaság, politika, oktatás, kultúra és közlekedés szempontjából. A GDP legnagyobb részét Budapesten termelik meg, így Magyarország központi régiójának súlya, mely Budapestből és Pest Megyéből áll, különlegesen nagy: a GDP 44.6%-a".
Az ország 19 megyéből áll, melyek azonban semmilyen döntési jogkörrel nem rendelkeznek a felsőoktatás és a tudomány, illetve technológia politika terén. Túlságosan is kisméretűek ahhoz, hogy a regionális fejlődés katalizátoraivá válhassanak. Ez okból kifolyólag 7 statistical planning regions-ba szervezték őket. Megalakították a regionális tanácsokat (RET) és a regionális fejlesztési ügynökségeket azzal a céllal, hogy kialakítsák a regionális fejlesztési stratégiákat, a célkitűzések közé felvéve az innovációt is.
A RET-eknek két alapvető finanszírozási forrása van a kutatáshoz és a technológiai fejlesztéshez: a központi kormányzat hozzájárulása, 25%-a pedig a Kutatási és Technológiai Innovációs Alaptól. Ez utóbbi támogatja azt a két nagyobb hálózatot, melyeket a regionális szintű innováció elősegítésére alkottak meg: 1) A Regionális Tudásközpontokat az Egyetemeken és a 2) Regionális Fejlesztési Ügynökségeket. A Regionális Tanácsok egyik feladata 2006-ban az volt, hogy meghatározza a regionális fejlesztési stratégiát és az operatív programokat 2007-2013 között, amit a 2. Nemzeti Fejlesztési Tervbe fognak beépíteni, melyet részben az Európai Unió által, részben pedig nemzeti forrásokból finanszíroznak.
Az NKTH alelnöke, Dr. Lippényi elemzése kiemeli, milyen nagyok az eltérések az egyes régiók között: Észak-Magyarország térsége és az Észak-Alföld Európa legszegényebb térségei közé tartoznak, míg Magyarország központi részének egy főre jutó GDP-je csak 4%-kal van az európai átlag alatt. A jelentős eltérés a központi térség és a periferikus területek között megfigyelhető az innovációra való képességben is. Ez azzal függ össze, hogy eltérő mértékben képesek befektetéseket vonzani, illetve eltérő mértékben tudnak megtelepedni nemzetközi vállalatok, melyeknek szakértelemre, infrastruktúrára, és az egyetemekkel való szoros együttműködésre van szükségük. Ebből a nézőpontból érdemes szemügyre venni a Budapest területén lévő kutatók számát: majdnem a teljes szám 62%-a. Ezek az eltérések a magyar innovációs rendszerben negatív szerepet töltöttek be az ország gazdaságának versenyképessége szempontjából. Az a szükséglet, hogy az ország behozza a lemaradást és kedvezőbb keretfeltételeket biztosítson különösképpen az ipari vállalkozások versenyképessége szempontjából, olyan programok megalkotásához vezetett, mint például a Pázmány Péter program (lásd 1. ábra), hogy a lehető legjobban lehessen kihasználni az RTK-n keresztül a kutatás és a technológiai fejlődés eredményeit, szorosan együttműködve az ipari vállalkozásokkal. A Pázmány Péter program mögött álló célkitűzés az, hogy Térségi Kiválósági Központokat TKK hozzanak létre (az iparral való együttműködésen keresztül) a kutatásokra és a nemzetközi szintű ipari fejlesztésre összpontosító innovatív tervek kezelésére. A TKK-k másik célkitűzése az, hogy gyorsabban jussanak el az R&D rendszer eredményei új, a piacra kerülő termékek és új technológiák irányába. 2004-től máig az NKTH által kiadott calls-okon keresztül legalább 19 RTK-t ismertek el.
Végül érdemes a 2005-ben megszületett Regionális Fejlesztési Ügynökségeket (RFÜ) felidézni, melyek az innovációs folyamatot szervezik és hangolják össze, szolgáltatásokat nyújtanak az innovációhoz, és az egészet integrálják az országos rendszerbe. A RFÜ-k network alapon működnek, melyek az ebben érdekelt szereplők közti partnership-ből születnek. A regionális szinten való fejlesztés elősegítése érdekében és a Régiók közti egyenlőtlenségek csökkentéséhez 2005-ben elindították a „Baross Gábor, supporting regional innovation networks” nevű programot. Ezt a programot nemzeti szinten alkották meg, de elsősorban azokkal a kihívásokkal foglalkozik, amelyek Magyarország különböző földrajzi területeit érintik. Egyéb, az NKTH által irányított, országos vonatkozású kutatási programok:
Teller Ede Program, amely nemzetközi szintű fejlesztési és kutatási terveket támogat, olyan terveket, melyek kormányközi egyezményeken alapulnak, nemzetközi R&D megállapodásokat, rövid és hosszú távú célkitűzésekkel.
Irinyi János Program , amely az KKV megerősítését és létrehozását támogatja, és elősegíti az R&D eredményeinek gazdasági kihasználását és gyakorlatba való átültetését.
Jedlik Ányos Program, mely a hosszú távú stratégiai kutatással foglalkozik, a tudomány és technológia minden területén.
Ami az alap-, alkalmazott és fejlesztési kutatásokkal foglalkozó különböző intézményekre vonatkozó információkat illeti, tanulmányozza az „Intézményes Keret” c. fejezetet.
2. Új dokumentumok a kutatásról, innovációról, versenyképességről és stratégiai szektorokról
A nemrégiben kibocsátott stratégiai kérdésekkel foglalkozó dokumentumok közül 3 érdemel külön figyelmet:
- A 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról (http://www.nkth.gov.hu/main.php?folderID=907)
a) 2004/CXXXIV törvény
A törvény legfontosabb célkitűzései a következőek:
- fenntartható gazdasági fejlődés elősegítése úgy, hogy javítják a feltételeket az R&D, valamint a technológiai innováció eredményeinek kihasználása és elérése érdekében,
- a vállalkozások versenyképességének növelése, regionális szinten az R&D és az innováció lehetőségeinek hatékony kiaknázása,
- magas hozzáadott értékkel rendelkező munkahelyek teremtése,
- a kutatók szakmai képességének növelése, valamint egy olyan politika elősegítése, amely ezen képességeket megfelelő módon értékeli,
- a fejlett technológiák elterjedésének elősegítése, hogy az ország védelmi képességén javítani lehessen.
A dokumentum az alábbi legjelentősebb célkitűzéseket fogalmazza meg:
- megfelelő nyilvános támogatást nyújtani az R&D és a technológiai innováció számára,
- a intellektuális tulajdon védelmének növelése és az eredmények kiaknázásának elősegítése,
- a humán források kialakításának elősegítése a technológiai innovációhoz, fejlődéshez és kutatáshoz
- olyan szolgáltatások elősegítése, amelyek a kutatás lefolyását, a technológiai innovációt és a fejlődés megvalósítását megkönnyíthetik
- társadalmi szempontból pedig javítani a technológiai innováció, fejlesztés és kutatás elfogadottságán és értékelésén.
b) A National Strategic Reference Frame, másnéven „Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013”
A 2000-2006-os ütemtervből látszó gyenge és erős pontok fényében a 2007-2013-as időszak alatt a kohéziós politikát alapjaitól felül fogják vizsgálni a CE 1083/2006-os szabályzaton, az Európai Szociális Alap részére készült szabályzatokon (1081/2006) és a Regionális Fejlesztés Európai Alapján (2006/1982) keresztül.
A felülvizsgálat alapjául szolgáló célkitűzéseket az a szükséglet határozza meg, hogy jobban leegyszerűsítsék a rendszert. Ez abban fog megnyilvánulni, hogy a forrásokat fokozottabban összpontosítják kisebb számú közösségi prioritásokra.
Az Európai Bizottság a hatékonyság fokozására azt javasolja, hogy egy sor olyan reformot vezessenek be, amelyek a stratégiaibb ütemezést segítik elő, a felelősségeket a helyi partneri kapcsolatok, régiók érdekében még jobban decentralizálják, harmadrészt pedig javítják a közösen finanszírozott programok minőségét és hatékonyságát.
Magyarország Új Fejlesztési Tervét (II) ezen speciális elvárások alapján készítették elő. A terv meghatározza az alábbiakat:
• a fenntartható fejlődés stratégiáját mind a munkaerőpiacon, mind a gazdaságon belül,
• aláhúzza a legfontosabb olyan fejlesztéseket, melyek fenntartható módon biztosíthatják a civil társadalom, a gazdaság és a környezet javítását,
• azzal a célkitűzéssel, hogy fokozzák a hatékonyságot, meghatározza a fejlesztési programokat, amelyeket az elvárások mértékében, a társadalom és a gazdaság változásainak függvényében dolgoztak ki,
• meghatározza azokat a célkitűzéseket, amelyeket a nemzeti és regionális programok mindegyike képes támogatni úgy, hogy a szinergiák összhatásából beálló eredmények értelmes módon jóval túl tudjanak lépni a rész célkitűzések megvalósításán,
• hozzávetőlegesen meghatározni egy átlátható, egyszerű és hatékony intézményi szerkezetet, amely képes hatékonyan megvalósítani és biztosítani az alapokhoz való széleskörű hozzáférést és ezek felhasználását.
Miként az ismert, a 2° Nemzeti Fejlesztési Tervhez vagy Új Magyarország Fejlesztési Programhoz 2007 és 2013 között körülbelül 26000 Meuro fog rendelkezésre állni. Ez a hatalmas összeg valószínűleg egyformán lesz szétosztva a különböző elsőbbséget élvező területek között: gazdaság, közlekedés, szociális infrastruktúra, környezet és energia, a 7 régió fejlesztése, Államreform stb. A jelenlegi szakaszban nem világos, mekkora összeget fordítanak Kutatásra, Fejlesztésre, Innovációra, az ICT szektorra, azaz az Information Communication Technologies-ra.
c) The Government’s mid-term (2007-2013) science, technology and innovation policy (STI) strategy
Ez a tanulmány megalkotja azt az új eszközt, amellyel a magyar Kormány a kutatás rendszerének igyekszik új irányt szabni és újraszervezni, egyrészt a kutatás dinamikusabbá tételére összpontosítva úgy, hogy megnöveli az erre szánt forrásokat, másrészt pedig arra összpontosítva, hogy minél szélesebb körű együttműködés és részvétel valósuljon meg nemzetközi szintű kutatásokban, ami ahhoz szükséges, hogy az Európai Unió többi országához képest meglévő hátrányokat enyhíteni lehessen.
A megújult innovációs stratégia Magyarországon, ahogy azt a dokumentum részletezi, azon a hitvalláson alapul, hogy a gazdaságnak és a társadalomnak találnia kell egy másik utat a fejlődéshez: a gazdasági növekedést az táplálja, ha új ismereteket és fejlesztéseket hoznak létre, ahol a vállalatok versenyképes termékeikkel és szolgáltatásaikkal kulcsszerepet töltenek be a globális piacon.
Az egyes szereplők közti együttműködés és szinergia, mivel világos ösztönzést nyújt az innovációhoz, lehetővé teszi, hogy kövessék és megvalósítsák magának a stratégiának a célkitűzéseit.
A stratégia középtávú célkitűzései a következők:
1. R&D&I tevékenységek megerősítése a magán társaságok körében
Az R&D teljes költségeinek a GDP 1.4%-ára kellene emelkednie 2010-ben és a GDP 1.8%-ára 2013-ban. Egy megfelelő kutatás finanszírozási szerkezet érdekében minden a kormány által elköltött forinthoz legalább egy másik forintot kellene a magánszektornak hozzátennie.
A magánszektornak tehát 45%-kal kellene hozzájárulnia 2010-ben a teljes költségvetéshez, hogy 2013-ban elérje az 50%-ot. Ebből a célból a kormány 2007-től megkezd egy sor társfinanszírozású programot az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a Kutatási és Technológiai Fejlesztési Alap alapjaiból, együtt azzal a programmal, amelyik az ipart adókedvezményekkel segíti elő az R&D&I fejlesztése érdekében.
Számokban kifejezve a következő célokról van szó:
a) A Summary Innovation index (huszonhat jelző, amelyek megfelelően összegezve szintetikus mutatót adnak) Magyarország vonatkozásában el kellene, hogy érje az európai átlagot 2013-ra. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a vállalatok R&D-re fordított kiadásainak növelésével együtt az is szükséges, hogy a természettudományos és mérnöki szakokon egyetemi diplomát szerzők száma a 20-29 éves korosztályon belül elérje a 6%-ot 2013-ra (ez utóbbi érték körülbelül a fele az európai értéknek 2005-ben), és a működési feltételek a tőke számára kedvezőbbek legyenek.
b) A magánszektor R&D /GDP kiadásai: 2005: 0.37%. Célkitűzés: 0.63% 2010-re, 0.90% 2013-re (a 2013-as célkitűzés a 3/4-e az EU átlagnak 2005-re).
c) Az EPO-hoz (European Patent Office) benyújtott szabadalmak száma egy millió főre vetítve: 2005-ben: 18.9. Célkitűzés: 24 2010-re, 28 2013-ra; (a célkitűzés 2013-ra 20.5%-a az európai átlagnak 2005-re).
2) Képességek és nemzetközi szinten versenyképes R&D&I központok létrehozása
Kihasználva az IT által nyújtott lehetőségeket, a magántőke bevonásával fokozottan versenyképes tudásközpontokat kell létrehozni, valamint innovation clusters-t a kutatási infrastruktúrák modernizálásán keresztül. Ezen kívül új kutatóintézeteket kellene létrehozni és nemzetközi standardokkal rendelkező egyetemeket (annak megfelelően, amit a nemzetközi tudományos szervezetek és management előírások jelenleg megkövetelnek), melyek szoros együttműködésben a piaccal képesek lesznek rugalmasan reagálni a gazdasági keresletre.
Az infrastruktúrák feltételeinek javítása érdekében a Kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv ÚMFT és KTIA alapjaiból új programokat indít be. Ezen kívül a fejlesztés kezelése az R&D-vel foglalkozó Intézeteken és Vállalatokon belül megerősítendő.
3) A Tudás megerősítése a Társadalom versenyképességének nyújtott támogatáson keresztül
A Kormánynak biztosítania kellene a tudományos kutatás feltételeit a kiválóság kritériumain keresztül. A legfőbb tényező a minőség a társadalmi-gazdasági kihívásokban, a nemzeti értékek és örökség kutatása és a közszféra érdeke kellene, hogy legyen. A kutatás által megszabott követelményeket, melyek azonnali következménnyel bírnak a gazdaságra nézve, a vállalati szektor határozza meg.
Minél több magyar kutatónak kellene részt vennie nemzetközi együttműködésben megvalósuló kutatási networkökben, valamint olyan kutatásokban, amelyek az új globális kihívásokkal foglalkoznak.
A nemzeti R&D&I új kutató generációkra gyakorolt vonzerejét meg kellene növelni. A nemzeti kutatóközpontoknak egyre több külföldi diákot és kutatót, valamint olyan magyar kutatókat kellene vonzaniuk, akiknek elismertsége külföldön végzett munkájukból származik.
A kutatásoknak a fontosabb területekre kellene koncentrálniuk, és a gazdasági fejlődés szempontjából tág perspektívát kell kínálniuk. Végül meg kellene növelni azon kutatók számát, aki köztulajdonú kutatóközpontokban dolgoznak.
4) A Régiók R&D&I képességeinek megerősítése
A fejlesztés világos stratégiája kellene, hogy legyen a Régiók fejlődésének egyik meghatározó eleme. Az innovációs rendszer egyenlőtlenségeit a fejlődési pólusok innovációs készségét megerősítve kellene lecsökkenteni. Létre kellene hozni technológia átadó központokat, innovációs központokat, és regionális szinten integrált szakértői központokat, melyek az intellektuális bázist és az R&D&I-t alkotnák. A fejlődési pólusokon és a régiókban ki kellene alakítani innovációs szolgáltatásokat, kiegészítő szolgáltatásokat kis- és középvállalkozások részére, az oktatáshoz és a traininghez. Erős, innovatív kis- és középvállalkozásokra, valamint clusters és networks közti együttműködésre van szükség regionális szinten. A célkitűzések elérésének feltétele, hogy a törvényi és gazdasági környezet elősegítse és ösztönözze a kutatást, fejlődést és innovációt.
A prioritások és eszközök közül, melyek a célkitűzések megvalósítását és a stratégia gyakorlatba való átültetését szolgálják, fontos kiemelni, hogy a Kormány, hivatkozással az Új Magyarország Fejlesztés Terv ÚMPF alapjaira is, a stratégiai területeken kíván forrásokat összpontosítani, hogy megteremtse a szükséges intellektuális hátteret, az infrastruktúrákat és a gazdasági hátteret, ami ahhoz szükséges, hogy egy tudásalapú társadalmat, valamint egy fokozott technológiai koncentrációra épülő termékeken alapuló piacot hozzanak létre. Tehát kiemelten támogatják technológiai inkubátorok létrehozását, technológiai platformok megszilárdulását, innovatív networkök megerősítését és létrehozását és cluster-eket együtt a knowledge centre-rel a stratégiai szektorokban.
Mindezt figyelembe véve, a következő fokozottan tudásigényes technológiai területek és ipari szektorok válhatnának meghatározóvá Magyarország jövője szempontjából:
|
Releváns technológiai területek
Info- és kommunikációs technológiák
Élettudományok és biotechnológiák
Orvosi eszközök
anyagtudomány és nanotechnológia
környezeti technológiák
energia megtakarítás
alternatív energiaforrásokhoz kapcsolódó technológiák
|
Emelt szintű tudásigényű ipari szektorok
IT és elektronikai ipar
Ipari gépek és járművek
Gyógyszeripar és kémiai ipar
Élelmiszeripar
Innovatív szolgáltatásokon alapuló ipar
A környezetvédelmen és ehhez kapcsolódó technológiákon alapuló ipar
|