Az utóbbi évtizedekben a kutatás egyre fontosabb szerepet kapott a modern országok fejlődéspolitikájában. A kutatás és a képzés terén végbement befektetések a gazdaság igazi mozgatóerejét képviselik, elősegítve a foglalkoztatás növekedését, minőségi változását, valamint az állampolgárok életminőségének javulását.

Az erre a célra szánt források mennyisége, a rendszer, melynek segítségével a források célhoz érnek, a kormányzati szintű stratégiák, a kiemelt fontosságú célkitűzések mind az ország versenyképességi és fejlettségi szintjét jelzik.

Magyarország, miként az a kutatás- és fejlődéspolitika szekcióban is olvasható, egy olyan reformidőszakot él, melynek célkitűzései révén a nem csak európai szinten kiemelkedő országok sorába kerül. A már említett kutatás- és fejlődéspolitika szekcióban is előtérbe került a kutatási rendszer reformja, melynek feladata, hogy a magyar társadalom képes legyen a nemzetközi kutatási standardok alapján innovációkat létre hozni, és így versenyképessé válni a globális piacon.

Az alábbiakban a kutatási rendszer intézményi kereteit ismertetjük, olyan fontosabb linkek szerepeltetésével, melyek bővebb információkkal szolgálhatnak a magyarországi kutatómunka szereplőiről.

A magyar kutatási rendszer: kutatóintézmények, kiemelkedő regionális központok, az újításokat szolgáló nemzetközi együttműködések

A legjelentősebb magyarországi intézmények között a Magyar Tudományos Akadémiát, számos tudományegyetemet - melyek közül 16 állami intézmény -, non-profit intézményeket, mint például a Bay Zoltán, a Budapesti Kollégium és a Regionális Tudományegyetem Központ (REC), valamint egyéb magán és közintézmények, a 2003. évi adatok szerint összesen 125 közös tudományos technológiai szervezet.

A HAS Tudományegyetem vonatkozásában elmondható, hogy kiterjedt kutatói intézményhálózattal rendelkezik (48+20), melyek tagjai a legnagyobb magyar egyetemeken végzik munkájukat; a HAS intézmények listája megtalálható: http://www.mta.hu/index.php?id=406&type=0.  Ezen intézmények mind a kutatási, mind az alkalmazási területen tevékenykednek. Mindezek ellenére, a 2007. augusztusi 1066-os dekrétumban elfogadásra került egy olyan dokumentum, melyben ezen intézményt is még erőteljesebb munka megvalósítására ösztönözték az alkalmazott és ipari kutatások terén, mintegy feltételeként szabva a további megfelelő pénzügyi támogatásban való részesülésnek.

Egyetemek

Magyarországon 26 egyetem működik, ebből 16 állami finanszírozású, legnagyobb részük a fővárosban található. További információk: http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_universities_in_Hungary.

2000-ben néhány egyetem egy egyesítési folyamaton esett át, mely a magyar kutatáspolitika új igényei miatt vált szükségessé, és melyet az intézmények működtetésének és stratégiájának hatékonyabbá tétele is megkívánt. Az átalakítások óta minden intézmény egy Egyetemi Gazdasági Tanácsra támaszkodhat stratégiai döntéseinek meghozatalában.

Non-profit intézmények

 - Bay Zoltán Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézet: küldetésének tekinti a kutatást és a fejlesztést, a technológiai átviteleket, termékekben és folyamatokban alkalmazni a technológiákat. Nagyjából 140 munkatársa van és 3 alintézménye:

 - A Budapesti Kollégium az első Princeton vagy a berlini Wissenschaftskolleghez hasonló típusú intézet Kelet-Európában.

 - Regionális Tudományegyetem Központ  (REC) : egy non-profit érdekeltségű nemzetközi szervezet, mely feladatául tűzte, hogy a térséget súlytó környezeti katasztrófák megoldásában segítse a közép-kelet európai országokat. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Magyarország hozták létre 1990-ben, ma 25 tagországot számlál, köztük Olaszországot is. A REC küldetését úgy kívánja betölteni, hogy segítséget nyújt a totális és tervgazdaságból a demokrácia és a szabad piac felé tartó átmeneti folyamatokban, az EU-hoz történő csatlakozási folyamat támogatásában illetve az EGK országaiban fenntartható fejlődés bátorításában a riói „Earth Summit” megállapodás és irányelvei szerint.

Küldetésének betöltéséhez szükség van mindhárom stakeholders (NGOs, government and businesses) csoporttal folytatott megbeszélésekre. Szorosan jelen intézményhez kapcsolható a 2001-ben, a Környezetvédelmi és Területvédelmi Minisztérium által alapított „Italian Trust Fund”, melynek létrehozásával a közép kelet európai térség együttműködési tevékenysége, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés finanszírozásában kötelezte el magát.  Nemrégiben támogatásával megkezdődött a REC új kongresszusi központjának építése, mely a tervek szerint teljesen önellátóan tudja majd biztosítani energiaszükségletét.

            Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal kérésére további 19 Regionális Tudásközpont került be az elismert intézmények sorába. A Regionális Tudásközpont alapvető célja a kutatás és technológiai fejlődés eredményeinek kiaknázása szorosan együttműködve az ipar képviselőivel a Pázmány Péter kormányzati terv keretében. A Pázmány Péter kormányzati terv szakmai és regionális központokban gondolkodva tervezi a különböző ipari és kutatási ágazatok együttműködését, magas színtű nemzetközi fejlesztési projektek kidolgozását. Alapvető feladatuk tehát a kutatás eredményeit átvinni termékek és technológiák kutatásába, melyek könnyebben és gyorsabban eljuthatnak a piaci vérkeringésbe.

1a táblázat: Elismert Tudásközpontok 2006-ban  

 1b táblázat: Elismert Tudásközpontok 2005-ben  

1c táblázat: Elismert Tudásközpontok 2004-ben  

 A nemzetközi együttműködés kétoldalú és kormányközi egyezményeken alapul, illetve uniós és unión kívüli tudományos intézmények, egyetemek, a HAS együttműködési megállapodásain keresztül. Csak a HAS 52 tudományos együttműködést koordinál, Olaszországgal régóta együttműködik a CNR-en keresztül.

A 2008-tól 2010-ig terjedő időszak Olaszország és Magyarország közötti tudományos együttműködését meghatározó egyezmény 2007. decemberében került aláírásra, ez a XVII. Tudományos Együttműködési Végrehajtási Jegyzőkönyv.

Emlékeztetőül, számos olasz és magyar egyetem írt alá megállapodást a mindkét ország számára meghatározott, kiemelkedően fontos területeken történő kétoldalú együttműködés megvalósításáért.

Végül, Magyarország nemrégiben Franciaországgal, Németországgal, Oroszországgal, Indiával és Szingapúrral írt alá aktuális és kiemelkedő társadalmi-gazdasági jelentőségű területeken történő tudományos együttműködést célzó megállapodásokat, melyek a biotechnológiai, életvitelt segítő eszközökkel (ambient assisted living), és nanotechnológiai kutatásokkal foglalkoznak.

Mindez ékes bizonyítéka a magyar kutatás dinamizmusának, azon szándékának, hogy minél inkább aktív részese legyen az európai kutatási területnek, és hogy mennyire magáénak érzi a Lisszaboni Egyezmény célkitűzéseinek megvalósítását egy hozzáértő és tudáson alapuló társadalom megteremtéséért.

Az alábbiakban a kutatás és a technológiai átvitel promóciós tevékenységének rövid áttekintése, az egyes kezdeményezések céljainak és feladatainak összegzése olvasható.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal felügyelete alatt a következő programok működnek:

a) Kimagasló technológiai és tudásszinttel rendelkező spin-off vállalkozások és  mikro-vállalkozások támogatása  (GVOP pályázat 3.3.1.)

A program támogatást nyújt a technológiai kutatások fejlesztésének terén azon induló-,  és mikro-vállalkozásoknak, melyek kimagasló technológiai és tudásszinttel rendelkező szektorokban működnek. Támogatja továbbá azon spin-off vállalkozásokat, melyek kutatóintézmények, egyetemek kutatás-fejlesztési munkáját szeretnék felhasználni. Az általános cél a versenyképesség javítása a kis-és középvállalkozások technológiai és innovációs kutatásait megerősítve. Részletesebben:

• előmozdítani technológiai innovációval és magas tudásszinttel rendelkező mikro-vállalkozások alapítását
• forgalomba hozni a technológiai és innovációs kutatások eredményeit
• javítani a vállalkozásoknál folyó technológiai és innovációs kutatások minőségét.
  

b) Innováció és kutatás a kisvállalkozásoknál (GVOP pályázat 3.3.3.)

            Ennek a programnak a keretében új és jobb termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozását szorgalmazzák, támogatva  

·        innovációs kapacitások befogadására alkalmas kis és középvállalkozások fejlesztését

·        a technológiai kutatások fejlesztését a kis és középvállalkozások

·        az akadémia és az ipar együttműködését

c) Innocsekk pályázat (Innovation voucher)

            A pályázat létrehozásának célja, a mikro-, és kis- és középvállalkozások innovációs szolgáltatásainak támogatása.

d) Regional Innovation Agencies

A régiók versenyképességének javítása érdekében alakultak, s főbb célkitűzéseik között szerepel megteremteni, és tovább erősíteni

• a regionális kohéziót
• a kutatás-fejlesztést és innovációt segítő regionális versenyképességet
• a vállalkozások versenyképességét, különösképpen a régióban működő kis-, és középvállalkozásoknál
• a régió egyes innovációs csoportjait
• az innovációs szolgáltatásokat a régióban

e) Kozma László Program

A Program célja, előmozdítani az információáramlás meggyorsítását, a kutatási eredmények az akadémiai kutatóktól az ipari világ szereplőihez való, illetve fordított irányban történő, eljutását. Biztosítja, hogy azok a kapacitások, melyekre az ipari világ szereplőinek szüksége van, rendelkezésre álljanak, és hogy a kutatók könnyen munkát találhassanak náluk. A program keretein belül alkalmazott kutatók elhelyezéséhez szükséges infrastruktúra megteremtésének finanszírozása biztosított.

f )  Integ 2006 Pályázat (Vállalkozások Beszállítói és Technológiai Innovációs Együttműködésének fejlesztése)

Ennek a pályázatnak a keretében a kis-, és középvállalkozások kapacitásának javítását célzó intézkedéseket segítenek elő, hogy felkészülhessenek egy hosszú távú kapcsolatra a közép- és nagyvállalatokkal (integrátorok). A stratégiai partnerségek fő előmozdítója az innovációs tervekben való együttműködés 4 kiemelkedő jelentőségű területen: gépgyártás, autóipar, elektronika és preciziós-mérnöki iparág.

g) NETI

A Nemzetközi Technológiai Intézet célja a fejlett nemzetközi technológiák terjesztése Magyarországon és a magyar technológiai ismereteket bevezetni külföldön. Foglalkozik csakúgy a vállalkozások versenyképességének növelésével, mint a technológiai információk eszközeinek hatékony felhasználásával. A NETI Informatikai Tanácsadó Kft tanácsadási és rendszerfejlesztési projekteket valósít meg információs és kommunikációs technológiák területén.

h) Innovation Relay Center

Az intézmény célja a technológiák országok közötti áramlásának előmozdítása, a technológiai átvitelek minőségének javítása és a helyi igények kielégítésére alkalmas szolgáltatások szervezése.

Röviden néhány statisztikai adat a magyarországi kutatómunkáról

 

A 2005. évre vonatkozó kutatási és fejlesztési adatok a 2. táblázatban olvashatók.

A 2006. év adatai néhány pozitív irányba történő elmozdulást mutatnak. A K&F központok száma 2516-ról 2787-re emelkedett (melyekből 1027 cégeknél); a K&F-ben dolgozók létszáma 11%-kal nőtt, 23239 főről 25971 főre. A K&F központok költségei 14.5%-kal emelkedtek (238 milliárd Ft) a költségek és a GDP aránya 1%-nak megfelelő (2005-ben 0.95% volt). A K&F központok finanszírozási forrásait illetően a magánszféra hozzájárulása 43.3%, a központi támogatás 44.8%, az alapítványi hozzájárulás 11.3%, míg  non-profit szervezeteké 0.6%. A költségek tevékenységek szerinti megoszlása 2006-ban a következő volt:

• alap-, és alkalmazott kutatás 60 %
• fejlesztés 40%

2006-ban a kutatási és fejlesztési projektek száma 24681 volt, melynek csak 9% nemzetközi környezetben. Ez visszaesés 2005. évhez képest. 2006-ban 924 szabadalmat kérelmeztek, 715 szabadalmat hazai és 209-et nemzetközi viszonylatban.

A K&F központok tejes költségének finanszírozásához az ipari szektorok közül a kézműipar 73%-ban járul hozzá. Az energiaszektor, az élelmiszeripar, az építőipar és a kommunikációs ágazat hozzájárulása elenyésző és jóval alatta marad a kézműipar támogatásának.

 2 Táblázat: A K&F központokra és költségeikre vonatkozó 2005. évi adatok

 

TERÜLET	K&F központok száma	K&F központok létszáma (fő)	K&F központok költései (millió Ft)
Central-Hungary	1 204	14 740 (63.4%)	138 790 (66.8%)
Central-Transdanubia	161	1 158 (5.0%)	9 673 (4.7%)
West-Transdanubia	188	966 (4.2%)	6 737 (3.2%)
South-Transdanubia	206	1 342 (5.8%)	6 459 (3.1%)
North-Hungary	141	5961 (4.1%)	5 890 (2.8%)
North-Great Plain	300	1 946 (8.4%)	617 913 (8.6%)
South-Great Plain	316	2 126 (8.2%)	14 658 (7.1%)
Not classifiable by area			7 644(3.7%)
Hungary total	2 516	23 239 (100%)	207 764 (100%)

 

Végezetül a 3. táblázat, mely a K&F központok társadalmi-gazdasági célú kiadásainak megoszlását mutatja a 2006. évre vonatkozóan.

 

3. Táblázat: A K&F központok társadalmi-gazdasági célú kiadásai 2006. évre vonatkozóan.

 

Társadalmi-gazdasági cél	K&F központok és más kutató egységek	K&F központok a felsőoktatásban	K&F központok vállalkozásoknál	Összesen
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat fejlesztése	18,7	11,1	3,1	9,1
Ipari fejlődés promóciója	9,2	12,0	65,0	37,4
Energiatermelés és hatékony felhasználás	0,9	2,9	1,3	1,6
Infrastruktúra fejlesztés	7,0	5,0	13,2	9,6
Környezeti felügyelet és környezetvédelem	3,9	6,0	2,2	3,5
Egészségügy	12,2	17,7	11,7	13,3
Társadalmi fejlesztés és szolgáltatások	15,5	8,1